Bejegyzések

Beavatás, lányok, tábor

Kép
Egy táborba hívtak meg, hogy egy olyan estén, amikor csak a lányok lesznek jelen, meséljek nekik a felnőtté válásról. Nagyon sokat gondolkodtam a témán, és nagyon jó dolgokat szedtem össze, és a legmókásabb az volt, hogy amikor elmondtam mindazt, amit összeszedtem, a mesék bevezetéseként, olyan volt, mintha csak egy katedráról mesélnék – a szó elszáll. De a történetek, amiket meséltem, egész biztos, hogy megmaradnak valamilyen szinten.  Sötétben ültünk egy hatalmas réten az erdő közepén, fáklyafénynél, hetven nagykamasz lány, meg egy sámándob, amit erre az alkalomra kértem kölcsön (és ami zseniális mesei aláfestésnek bizonyult).  A Csontváz asszonyt meséltem el először, amit Clarissa Pincola Estés könyvében olvastam először - és remekül illik hozzá a sámándob: lehet vele futást, meglepetést, varázslást aláfesteni. És persze el is felejtettem, hogy a kamasz lányok mindenen nevetnek, kifejezetten vicces történet lett, pedig eredetileg esti gyerekmesének például pont nem alkalmas. Követ…

Családi nap, MythOff, Workshopok

Kép
Mesélés
Volt júniusban Szegeden egy plébániai családi nap, ahol meséltem, és azért nem büszkélkedtem vele, mert sajnos a káosz erősebb volt nálam: fesztiválhangulat, jövő-menő emberek és gyerekek, éppen felfújódó légvár, nemigen működő mikrofon. Úgy éreztem magam, mint kezdő tanár koromban egy halom rakoncátlan kiskamasz előtt... Viszont aki ott volt, az élvezte, és figyelmesen hallgatta a meséket.  A kedvencem az volt, mikor az egyik fiú, kérdésemre, hogy mivel próbálják még a Koka teknőst feltörni, a lézerkardot javasolta. Hosszú tündérmesére viszont nem volt reális lehetőség, így észrevétlenül lecsaptam A férfivá változó lány meséjét egy kicsit rövidebbre. Viszont kipróbáltam a hosszú útra induló uralkodó meséjét keretként, ahol mesét mesélnek neki, így rövidítve meg az út (látszólagos) hosszát, benne a Liu testvérekkel, gyerekkorom kedvenc túlélő-testvércsapatával. Volt még ezen kívül az eloszthatatlan Öt babgombóc, farkasszemnézéssel, valamint a Szélcsengettyű, mindkettő japán me…

Mítoszok cserkésztáborhoz - Viking sztorik

1.
A cserkész csapatparancsnokunk megkért, hogy a nyári tábor viking keretmeséjéhez meséljek a gyerekeknek északi mítoszokat a pénteki foglalkozásokon. Eredetileg ketté lett volna szedve kicsikre és nagyokra a téma, de úgy alakult, hogy együtt is voltak, és csúszott is a kezdés, úgyhogy ma meséltem egy adagot, jövő pénteken pedig a következőt. Jobb lett volna előre, ha tudom ezt, mert még kerekebb lett volna, de így is nagy élmény volt, és az is, hogy hamar rátaláltam a mesemondó hangomra.
Nagyjából fél órát bírták, azt viszont feszült figyelemmel, mind a huszonöt-harminc, nyolc és tizenöt és közötti gyerek, csak a végére fáradtak el. A titka azt hiszem, a sztori volt. Az elején persze muszáj volt dióhéjban felvázolni a skandináv pantheont és a világképet, de ezt rövidre fogtam, és hamar belecsaptunk a lecsóba.
A már jól bejáratott Thor az óriások földjén volt az első történet, ami aztán, mint a végén kiderült, erősen megragadta a fiúk képzeletét - főleg az irgalmatlan méretű kesztyű,…

Városnézős mesék

Kép
Idegenvezető barátnőmmel kitaláltuk, hogy a TourInform szezonnyitó alkalmán egy különleges sétát csinálunk a veszprémi várban: ő idegenvezet, én pedig mesékkel tarkítom a sétát. A célcsoport a családok voltak, és bár a kisvonatra várakozó elsöprő többség majdnem meggyőzött, hogy senki sem fog érdeklődni, de azért vagy tíz család összegyűlt. Megálltunk a Zsuzsi szobornál, a Fecskendőháznál, a Várkapunál egy-egy helyi csemegére, míg végül a tűztoronynál elérkezett az én időm:  Melyik mese az igaz? - tettük föl a kérdést lelkes hallgatóságunknak. A prózai változat, mely szerint ez egy tűzfigyelő őr tornya volt a szeles városban, vagy a mese a szárnyas királyfiról (Benedek Elek), aki inasa által fabrikált szárnyakkal szökteti meg toronyba zárt szerelmét?  A következő mese a volt - és hírhedett - börtön előtt volt, ahol az öt babgombóc japán meséjét meséltem el (In: Bűbájosok versengése), ahol két csipkelődő kisöreg és egy tolvaj forog egy szem gombóc körül. A gyerekek is gyorsan farkassz…

Ovis mesék

Ma ovisoknak meséltem, a megyei könyvtárba jött délelőtt egy vegyes csoport, meglepődtem, mert valamiért nem számítottam három évesekre, de tüneményesek voltak.  A Koka teknőssel kezdtem, amit Margaret Read MacDonald The storytellers' start-up book-jában  találtam, és nagyon megragadott: a kis teknős elhiteti az őt megfogó emberekkel, hogy se késsel, se baltával, se egyébbel nem lehet megölni, mikor azonban a vizet említik, megijedést tettet... elég interaktív mese, közös tapsolással (a mondókázásba nem szálltak be), meg voltak javaslataik a gyilkos szerszámra is (villa, puska).  Azután végre alkalmam volt elmesélni az egyik legkedvesebb gyerekkori mesémet a Liu testvérekről, ami a Kisgyermekek Nagy Mesekönyvének ronggyá olvasott példányában van meg, a gonosz kormányzó nem tudja megöletni a fiúkat, mert mindegyik halálnemhez a megfelelő varázslatos képességű testvérre cserélik ki magukat: a lefejezéshez a vastestű, a szikláról ledobáshoz a teleszkóp-lábú stb. Valamiért nagyon köz…

Könyvismertetés: A kőoroszlán - tibeti mesék

A kőoroszlán gazdag gyűjtemény tibeti mesékből, Móra és Kárpáti Kiadó, Budapest-Uzsgorod, 1984.
Számomra ismeretlen légkörű mesék voltak, annak ellenére, hogy sok ismert mesetípus található meg benne.
A kötet elején a nagyívű tündérmesék, a végén a tréfás állatmesék, eredetmesék találhatók.
A trickster legtöbbször a nyúl, esetleg a béka, a róka, a varjú és a macska itt inkább az átvert buta állatok közé tartoznak (vonhatunk párhuzamot a védtelen állatok és egy elnyomásban élő nép közé).
Például megtudhatjuk, Miért van a nyúlnak hasadt ajka? Természetesen azért, mert láncban átver pásztort, varjút, fiút, tolvajt, majd akkorát nevetett, hogy a felsőajka kettéhasadt. A mondás tehát innen ered: "Jó lesz, ha vigyázol a szádra!".
A közmondások egyébként nagyon sűrűn előfordulnak a mesékben, számunkra talán kevésbé ismerősek, de a mesékbe remekül beleillenek. Ezen kívül sokat megtudhatunk a tibeti hagyományos kultúráról és étkezésről is. Itt is, mint sok más keleti meséknél, a szer…

Könyvismertetés: A láthatatlan tolvaj

Kép
Legújabb kedves mesegyűjteményem, melyet a Rukkoláról happoltam: A láthatatlan tolvaj. (Már ezért az egy kötetért megérte rukkolázni).
Gazdagon összeállított mesegyűjtemény, egyetlen hibája, hogy nem jelez forrásokat, mesemondókat és típusokat, de a mitikus történetektől a trickster-történetekig nagyon széles választékban vonultat fel meséket.
A kötet rögtön belevág a mély vízbe, és a hosszú, mitikus, alvilágjárós és sokszor meglehetősen bonyolult történetekkel kezd, több történetben találkoztam a Fehérlófia(AaTh 301B)-mesével (Nan-Batir) vagy annak motívumaival, de az is előfordult, hogy két-három ismert tündérmesét szerkesztett egybe a mesemondó egy mesében (például Hajnalkötöző királyfi, Sárkányölő vitéz stb, A szegény ember három fia). Egyébként is jellemző a mesékre a jól szerkesztettség, az egyik kedvencemben, Baltekej bíró ítéletében például három, a Hulladémon huszonöt meséjéből ismert dilemma-mesét találtam betét-meseként, ügyesen összeállítva, ezt már meséltem is.
Nemcsak a …