Téli mesék 1.

Egy mesemondó est-sorozatot csinálok idén télen az aszófői Nagyi Kertje Teaházban.

Ma volt az első alkalom, adventi-téli mesékkel, a téma a Várakozás a Fényre volt. 

Alapvetően felnőtt mesékkel készültem. Voltak gyermekek is, de nagyjából a klasszikus mesehallgatási korhatár alatt, úgyhogy úgy döntöttem, végigviszem a tervezett műsort, és persze jól bele is jöttem – itt jegyzem meg magamnak tanulságként, hogy alaposan meg kell beszélni az igényeket előre, mert más van az én fejemben, más a szervezőében.

Persze, a mese hallgatásának (a mesenézéssel szemben) nagy előnye, hogy nem állnak meg a növésben a gyerekek egy-egy erősebb mese hallatán se, mert annyit képzelnek el belőle, amennyi nekik belefér... remélem, nem riasztottam el túl sok családot.

A dovrei macska egy észak-európai népmese, vicces, karácsonyi: a trollok karácsony este cicának nézik a jegesmedvét - öreg hiba.

A félelmetes fogadó (Isaac Bashevis Singer azonos című kötetéből) egy bájos jiddis mese, boszorkányokkal, démonokkal, tiszta szívű fiatalokkal, elhagyatott fogadóval. Három fiatalember kerül egy boszorkány és egy ördög által vezetett fogadóba egy hóviharban, akik csapdába akarják csalni őket, az egyik fiú azonban, aki kabbalát tanul, megsejti a csapdát, és bűvös krétájával fogságba ejti őket, a végén pedig hármas házasság lesz a helyi szolgálólányokkal.

A sárig hasú kígyó avagy A szeretet próbája - moldvai ballada az egyik kedves régi balladám. Nagyon szeretem a balladákat, annak minden drámaisága ellenére – vagy miatt. Ez egy könnyebb verzió - véres gyilkosság például nincs benne.

A csontváz-asszony (A farkasokkal futó asszonyokban található), mélységesen archetipikus mese - ebben volt a legtöbb csont és vér, de nem az ijesztő fajta. Most két bambuszdarabom volt, de dobbal volna az igazi.

Végül volt még Gawain lovag feleséget szerez az Arthur-mondakörből, melyben a "mire vágynak a nők leginkább" kérdésre keresik a választ (bővebben a Tarkabarkán itt). 

A következő est január 20-án lesz.