Könyvismertetés: A kőoroszlán - tibeti mesék
A kőoroszlán gazdag gyűjtemény tibeti mesékből, Móra és Kárpáti Kiadó, Budapest-Uzsgorod, 1984.
Számomra ismeretlen légkörű mesék voltak, annak ellenére, hogy sok ismert mesetípus található meg benne.
A kötet elején a nagyívű tündérmesék, a végén a tréfás állatmesék, eredetmesék találhatók.
A trickster legtöbbször a nyúl, esetleg a béka, a róka, a varjú és a macska itt inkább az átvert buta állatok közé tartoznak (vonhatunk párhuzamot a védtelen állatok és egy elnyomásban élő nép közé).
Például megtudhatjuk, Miért van a nyúlnak hasadt ajka? Természetesen azért, mert láncban átver pásztort, varjút, fiút, tolvajt, majd akkorát nevetett, hogy a felsőajka kettéhasadt. A mondás tehát innen ered: "Jó lesz, ha vigyázol a szádra!".
A közmondások egyébként nagyon sűrűn előfordulnak a mesékben, számunkra talán kevésbé ismerősek, de a mesékbe remekül beleillenek. Ezen kívül sokat megtudhatunk a tibeti hagyományos kultúráról és étkezésről is. Itt is, mint sok más keleti meséknél, a szereplőknek saját nevük van.
Az elvarázsolt békaporonty című mesét olvastam már máshol ((T. Aszódi Éva: Tündérek, törpék, táltosok), de annak más a befejezése, a királylánynak nem sikerül megmenteni a kedvesét, így marad a földön szegénység. Itt a kezdet hasonló: a békagyermek a király lányának a kezét kéri, s addig fenyegeti nevetéssel, ugrálással, sírással (mindegyik felér egy-egy természeti katasztrófával), hogy végül a két kelletlen nagyobbik után megkapja a legkisebbiket, akit aztán a nénjei később el akarnak veszejteni.
Nagyon szép, összetett történet A csodálatos magvak című kezdőmese, melyben egy legény nagyon kalandos úton hozza be az árpát Tibetbe, hogy legyen mit enniük. Először egy hegyi szellemhez ér nagy viszontagságos úton, az pedig elirányítja a kígyók királyához, akitől nagy nehezen ellopja a magvakat, de menekülés közben a kígyókirály kutyává változtatja, s csak úgy szabadulhat, ha egy lány kutya képében megszereti. Egy királylány csakugyan megszereti, akit az apja ezért elkerget, ők pedig hazafelé mentükben elültetik az árpát, hogy legyen mit enniük a népeknek.
A két testvér című mesében (szintén az egyik kedvencem) az egyik gonosz, a másik jó, aki annyi sok jót tesz, hogy elfogy a pénz a kincstárból, s el kell mennie kincset keresni, s amikor szegénységre jut (mert a bátyja megvakítja a csodakőért), nem a csodakő visszaszerzése segít rajta, hanem egymásba szeretnek egy szomszédos királylánnyal (mint kertészsegéd), s a vele való beszélgetés visszaadja a látását ("Nem hazudok neked, kedvesem, szolgáljon bizonyságul az, ha szavaim igazságának ereje visszaadja a másik szemem világát"), valamint az apja egy gyerekkorában felnevelt gúnárral keresteti, és azzal tud hazaüzenni. Plusz meglepő fordulat, hogy nem akar bosszút állni, a gonosz fivér pedig a jóságtól megindulva megjavul, valamint hogy a csodakővel megszüntetik Tibetben a szegénységet és a boldogtalanságot...
Van démonoktól elrabolt lány (A leány meg a démonfivérek), akit névkitalálósan vesznek feleségül (rabszolgának, s akinek az anyja köténye segít megszökni és férjhez menni, van benne meghamisított levél (amellyel a megszökött leányon akarnak bosszút állni, sikertelenül), végül egy egy egyszerű veremcsapdával szabadul meg a lány a démonoktól végleg.
Található ezen kívül a kötetben rászedett ördög-típusú mese (A szegény ember, aki túljárt az ördög eszén), aztán az, melyben a szegény, aki meggazdagszik, míg gazdag, irigy szomszédja hoppon marad (a címadó A kőoroszlán), valamint együgyű, de jószívű legény is, akit egy idő után a feleségének kell kihúzia a bajból (Az együgyű Lodup).
Az igaz barátság című mesében a kívánságokat teljesítő követ a szegény főhősnek, Norbunak az általa megmentett állatok szerzik vissza (az egér kilopja, folyón átkelnek, a medvebocs kiejti a szájából, majd a halakkal kihordatják az összes követ...).
A vándorfakír és a gonosz uralkodó című mesében a vándorfakír írásba kapja, hogy nem lesz semmi bántódása, bármilyen káprázatot is csinál az uralkodóval, és úgy megleckézteti, hogy az leborulva könyörög előtte az életéért (elhiteti vele, hogy a sors istenének a fiát megölette – így kell ezt csinálni, zsarnokleckéztetők figyelmébe).
Számomra ismeretlen légkörű mesék voltak, annak ellenére, hogy sok ismert mesetípus található meg benne.
A kötet elején a nagyívű tündérmesék, a végén a tréfás állatmesék, eredetmesék találhatók.
A trickster legtöbbször a nyúl, esetleg a béka, a róka, a varjú és a macska itt inkább az átvert buta állatok közé tartoznak (vonhatunk párhuzamot a védtelen állatok és egy elnyomásban élő nép közé).
Például megtudhatjuk, Miért van a nyúlnak hasadt ajka? Természetesen azért, mert láncban átver pásztort, varjút, fiút, tolvajt, majd akkorát nevetett, hogy a felsőajka kettéhasadt. A mondás tehát innen ered: "Jó lesz, ha vigyázol a szádra!".
A közmondások egyébként nagyon sűrűn előfordulnak a mesékben, számunkra talán kevésbé ismerősek, de a mesékbe remekül beleillenek. Ezen kívül sokat megtudhatunk a tibeti hagyományos kultúráról és étkezésről is. Itt is, mint sok más keleti meséknél, a szereplőknek saját nevük van.
Az elvarázsolt békaporonty című mesét olvastam már máshol ((T. Aszódi Éva: Tündérek, törpék, táltosok), de annak más a befejezése, a királylánynak nem sikerül megmenteni a kedvesét, így marad a földön szegénység. Itt a kezdet hasonló: a békagyermek a király lányának a kezét kéri, s addig fenyegeti nevetéssel, ugrálással, sírással (mindegyik felér egy-egy természeti katasztrófával), hogy végül a két kelletlen nagyobbik után megkapja a legkisebbiket, akit aztán a nénjei később el akarnak veszejteni.
Nagyon szép, összetett történet A csodálatos magvak című kezdőmese, melyben egy legény nagyon kalandos úton hozza be az árpát Tibetbe, hogy legyen mit enniük. Először egy hegyi szellemhez ér nagy viszontagságos úton, az pedig elirányítja a kígyók királyához, akitől nagy nehezen ellopja a magvakat, de menekülés közben a kígyókirály kutyává változtatja, s csak úgy szabadulhat, ha egy lány kutya képében megszereti. Egy királylány csakugyan megszereti, akit az apja ezért elkerget, ők pedig hazafelé mentükben elültetik az árpát, hogy legyen mit enniük a népeknek.
A két testvér című mesében (szintén az egyik kedvencem) az egyik gonosz, a másik jó, aki annyi sok jót tesz, hogy elfogy a pénz a kincstárból, s el kell mennie kincset keresni, s amikor szegénységre jut (mert a bátyja megvakítja a csodakőért), nem a csodakő visszaszerzése segít rajta, hanem egymásba szeretnek egy szomszédos királylánnyal (mint kertészsegéd), s a vele való beszélgetés visszaadja a látását ("Nem hazudok neked, kedvesem, szolgáljon bizonyságul az, ha szavaim igazságának ereje visszaadja a másik szemem világát"), valamint az apja egy gyerekkorában felnevelt gúnárral keresteti, és azzal tud hazaüzenni. Plusz meglepő fordulat, hogy nem akar bosszút állni, a gonosz fivér pedig a jóságtól megindulva megjavul, valamint hogy a csodakővel megszüntetik Tibetben a szegénységet és a boldogtalanságot...
Van démonoktól elrabolt lány (A leány meg a démonfivérek), akit névkitalálósan vesznek feleségül (rabszolgának, s akinek az anyja köténye segít megszökni és férjhez menni, van benne meghamisított levél (amellyel a megszökött leányon akarnak bosszút állni, sikertelenül), végül egy egy egyszerű veremcsapdával szabadul meg a lány a démonoktól végleg.
Található ezen kívül a kötetben rászedett ördög-típusú mese (A szegény ember, aki túljárt az ördög eszén), aztán az, melyben a szegény, aki meggazdagszik, míg gazdag, irigy szomszédja hoppon marad (a címadó A kőoroszlán), valamint együgyű, de jószívű legény is, akit egy idő után a feleségének kell kihúzia a bajból (Az együgyű Lodup).
Az igaz barátság című mesében a kívánságokat teljesítő követ a szegény főhősnek, Norbunak az általa megmentett állatok szerzik vissza (az egér kilopja, folyón átkelnek, a medvebocs kiejti a szájából, majd a halakkal kihordatják az összes követ...).
A vándorfakír és a gonosz uralkodó című mesében a vándorfakír írásba kapja, hogy nem lesz semmi bántódása, bármilyen káprázatot is csinál az uralkodóval, és úgy megleckézteti, hogy az leborulva könyörög előtte az életéért (elhiteti vele, hogy a sors istenének a fiát megölette – így kell ezt csinálni, zsarnokleckéztetők figyelmébe).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése