Napos-holdas mesék

Egy táborba hívtak meg, hogy egy olyan estén, amikor csak a lányok lesznek jelen, meséljek nekik a felnőtté válásról. Nagyon sokat gondolkodtam a témán, és nagyon jó dolgokat szedtem össze, és a legmókásabb az volt, hogy amikor elmondtam mindazt, amit összeszedtem, a mesék bevezetéseként, olyan volt, mintha csak egy katedráról mesélnék – a szó elszáll. De a történetek, amiket meséltem, egész biztos, hogy megmaradnak valamilyen szinten.  Sötétben ültünk egy hatalmas réten az erdő közepén, fáklyafénynél, hetven nagykamasz lány, meg egy sámándob, amit erre az alkalomra kértem kölcsön (és ami zseniális mesei aláfestésnek bizonyult).  A Csontváz asszonyt meséltem el először, amit Clarissa Pincola Estés könyvében olvastam először - és remekül illik hozzá a sámándob: lehet vele futást, meglepetést, varázslást aláfesteni. És persze el is felejtettem, hogy a kamasz lányok mindenen nevetnek, kifejezetten vicces történet lett, pedig eredetileg esti gyerekmesének például pont nem al...

Mesélés Volt júniusban Szegeden egy plébániai családi nap , ahol meséltem, és azért nem büszkélkedtem vele, mert sajnos a káosz erősebb volt nálam: fesztiválhangulat, jövő-menő emberek és gyerekek, éppen felfújódó légvár, nemigen működő mikrofon. Úgy éreztem magam, mint kezdő tanár koromban egy halom rakoncátlan kiskamasz előtt... Viszont aki ott volt, az élvezte, és figyelmesen hallgatta a meséket.  A kedvencem az volt, mikor az egyik fiú, kérdésemre, hogy mivel próbálják még a Koka teknős t feltörni, a lézerkardot javasolta. Hosszú tündérmesére viszont nem volt reális lehetőség, így észrevétlenül lecsaptam A férfivá változó lány meséjét egy kicsit rövidebbre. Viszont kipróbáltam a hosszú útra induló uralkodó meséjét keretként, ahol mesét mesélnek neki, így rövidítve meg az út (látszólagos) hosszát, benne a Liu testvérek kel, gyerekkorom kedvenc túlélő-testvércsapatával. Volt még ezen kívül az eloszthatatlan Öt babgombóc , farkasszemnézéssel, valamint a Szélcsengettyű ...