Napos-holdas mesék

Mesélés Volt júniusban Szegeden egy plébániai családi nap , ahol meséltem, és azért nem büszkélkedtem vele, mert sajnos a káosz erősebb volt nálam: fesztiválhangulat, jövő-menő emberek és gyerekek, éppen felfújódó légvár, nemigen működő mikrofon. Úgy éreztem magam, mint kezdő tanár koromban egy halom rakoncátlan kiskamasz előtt... Viszont aki ott volt, az élvezte, és figyelmesen hallgatta a meséket.  A kedvencem az volt, mikor az egyik fiú, kérdésemre, hogy mivel próbálják még a Koka teknős t feltörni, a lézerkardot javasolta. Hosszú tündérmesére viszont nem volt reális lehetőség, így észrevétlenül lecsaptam A férfivá változó lány meséjét egy kicsit rövidebbre. Viszont kipróbáltam a hosszú útra induló uralkodó meséjét keretként, ahol mesét mesélnek neki, így rövidítve meg az út (látszólagos) hosszát, benne a Liu testvérek kel, gyerekkorom kedvenc túlélő-testvércsapatával. Volt még ezen kívül az eloszthatatlan Öt babgombóc , farkasszemnézéssel, valamint a Szélcsengettyű ...

Ma ovisoknak meséltem, a megyei könyvtárba jött délelőtt egy vegyes csoport, meglepődtem, mert valamiért nem számítottam három évesekre, de tüneményesek voltak.  A Koka teknőssel kezdtem, amit Margaret Read MacDonald The storytellers' start-up book-jában  találtam, és nagyon megragadott: a kis teknős elhiteti az őt megfogó emberekkel, hogy se késsel, se baltával, se egyébbel nem lehet megölni, mikor azonban a vizet említik, megijedést tettet... elég interaktív mese, közös tapsolással (a mondókázásba nem szálltak be), meg voltak javaslataik a gyilkos szerszámra is (villa, puska).  Azután végre alkalmam volt elmesélni az egyik legkedvesebb gyerekkori mesémet a Liu testvérekről , ami a Kisgyermekek Nagy Mesekönyvének ronggyá olvasott példányában van meg, a gonosz kormányzó nem tudja megöletni a fiúkat, mert mindegyik halálnemhez a megfelelő varázslatos képességű testvérre cserélik ki magukat: a lefejezéshez a vastestű, a szikláról ledobáshoz a teleszkóp-lábú stb. Valam...

Aszófőn a Nagyi Kertje Teaházban ezúttal a teákról, kávékról és kereskedőkről szóló meséket válogattam. Mivel a világ mesekincsének csekély hányadának a főszereplői az italok, ezért a klasszikus tündérmesék helyett ezúttal eredetmondák és kereskedő-történetek kaptak helyet. Elsőként persze A tea legendája , az ősi homályba vesző kínai császár és a felforralt vízbe véletlenül belepottyant tealevelekkel, Borsa Kata Történetek a Borostyán Teázóból című könyvében több bájos variációt találtam különféle teák történetéről. A kávé eredetének mondája is előkerült, a kecskepásztorral, akit a táncoló kecskéi vezettek "nyomra", és szerepel a történetben egy hirtelen haragú apát is, aki a bogyókat a parázsba vágja, azok azonban mennyei illatot kezdenek árasztani, ráadásul még az éjszakai imákban való részvételt is megkönnyítik... Egyik kedvenc történetem a Láthatatlan tolvaj című kazak népmesegyűjteményből Baltekej bíró ítélete , ahol három fivér vitáját dönti el a bíró, keleti módo...

Egy saját, házi mesemondó estre készültem, és összeszedtem a meséket és történeteket, amelyeket mindenképpen szeretnék megosztani másokkal, gyakorolni az elmondását, és felfűzni őket egy láncra. A téma a szerelem és a halál lett, kedvenc történetem, a Szávitri középpontba helyezése nyomán. A Szávitri a Mahábhárata egy kicsiny története, Illés Endre feldolgozásában olvastam gyerekkoromban, és azóta sokszor. Egy királylány olyan szép, hogy magának kell elindulni férjet keresni, mert senki sem meri megkérni a kezét. Meg is találja párját, Szatjavánt, egy száműzött király fiát egy erdő közepén – azonban amikor hazaér, és boldogan tudatja, hogy megtalálta, megtudja azt is, hogy választottjának csak egy éve van hátra. Ennek ellenére feleségül megy hozzá, és egy év múlva, amikor férjéért megérkezik Jáma, a halál istene, Szávitri nem nyugszik bele a sorsába, hanem elindul a férje lelkét vivő Jáma mellett, és beszélgetni kezdenek... A királylány, aki hű és bátor, és aki visszahozza a halált...