Napos-holdas mesék

A kőoroszlán gazdag gyűjtemény tibeti mesékből, Móra és Kárpáti Kiadó, Budapest-Uzsgorod, 1984. Számomra ismeretlen légkörű mesék voltak, annak ellenére, hogy sok ismert mesetípus található meg benne. A kötet elején a nagyívű tündérmesék, a végén a tréfás állatmesék, eredetmesék találhatók. A trickster legtöbbször a nyúl, esetleg a béka, a róka, a varjú és a macska itt inkább az átvert buta állatok közé tartoznak (vonhatunk párhuzamot a védtelen állatok és egy elnyomásban élő nép közé). Például megtudhatjuk, M iért van a nyúlnak hasadt ajka? Természetesen azért, mert láncban átver pásztort, varjút, fiút, tolvajt, majd akkorát nevetett, hogy a felsőajka kettéhasadt. A mondás tehát innen ered: "Jó lesz, ha vigyázol a szádra!". A közmondások egyébként nagyon sűrűn előfordulnak a mesékben, számunkra talán kevésbé ismerősek, de a mesékbe remekül beleillenek. Ezen kívül sokat megtudhatunk a tibeti hagyományos kultúráról és étkezésről is. Itt is, mint sok más keleti meséknél, a...

Legújabb kedves mesegyűjteményem, melyet a Rukkoláró l happoltam: A láthatatlan tolvaj.  (Már ezért az egy kötetért megérte rukkolázni). Gazdagon összeállított mesegyűjtemény, egyetlen hibája, hogy nem jelez forrásokat, mesemondókat és típusokat, de a mitikus történetektől a trickster-történetekig nagyon széles választékban vonultat fel meséket. A kötet rögtön belevág a mély vízbe, és a hosszú, mitikus, alvilágjárós és sokszor meglehetősen bonyolult történetekkel kezd, több történetben találkoztam a Fehérlófia(AaTh 301B)-mesével ( Nan-Batir ) vagy annak motívumaival, de az is előfordult, hogy két-három ismert tündérmesét szerkesztett egybe a mesemondó egy mesében (például Hajnalkötöző királyfi, Sárkányölő vitéz stb, A szegény ember három fia) . Egyébként is jellemző a mesékre a jól szerkesztettség, az egyik kedvencemben, Baltekej bíró ítéleté ben például három, a Hulladémon huszonöt meséjéből ismert dilemma-mesét találtam betét-meseként, ügyesen összeállítva, ezt már meséltem is....

Aszófőn a Nagyi Kertje Teaházban ezúttal a teákról, kávékról és kereskedőkről szóló meséket válogattam. Mivel a világ mesekincsének csekély hányadának a főszereplői az italok, ezért a klasszikus tündérmesék helyett ezúttal eredetmondák és kereskedő-történetek kaptak helyet. Elsőként persze A tea legendája , az ősi homályba vesző kínai császár és a felforralt vízbe véletlenül belepottyant tealevelekkel, Borsa Kata Történetek a Borostyán Teázóból című könyvében több bájos variációt találtam különféle teák történetéről. A kávé eredetének mondája is előkerült, a kecskepásztorral, akit a táncoló kecskéi vezettek "nyomra", és szerepel a történetben egy hirtelen haragú apát is, aki a bogyókat a parázsba vágja, azok azonban mennyei illatot kezdenek árasztani, ráadásul még az éjszakai imákban való részvételt is megkönnyítik... Egyik kedvenc történetem a Láthatatlan tolvaj című kazak népmesegyűjteményből Baltekej bíró ítélete , ahol három fivér vitáját dönti el a bíró, keleti módo...

A hétvégén Csákváron voltunk, a helyi plébániai közösség farsangi bálján. Nagyon családias hangulatú, batyus buli volt, profin megszervezve: volt egy profi népi zenekar, táncház a kicsiknek, fánkevő verseny, táncház a nagyoknak, és persze: mesélés, olyan kihangosítással, amellyel tudtam használni a kezeimet is. A kicsik táncháza után volt egy negyed órás mese a gyerekeknek, összegyűltek és letelepedtek a tánctéren, én meg eléjük ültem, és elmeséltem, hogyan szerezte meg Ananszi a meséket az égből. A legkisebbek révén áhítatos csend kevésbé, élet viszont annál inkább volt, viszont hatalmas köszönet kicsiknek és nagyoknak a figyelemért és az aktív részvételért. Ebben a mesében persze lehetett tippelni (honnan jönnek a mesék? Meseországból, természetesen), zümmögni a méhek befogásánál, sziszegni a kígyó átejtésénél, és kalimpálni, ha valakinek úgy tetszett, amikor Ananszi, a pók az ég és föld között mászkált, egy lábával mindig cipelve a hóna alatt valamit. Azután egy széki és egy sza...

Egyszer régen a kezembe akadt otthon ez a mesegyűjtemény, és az első meséig jutottam: Momotaro, a Barackfiú. Többször is eszembe jutott, hogy milyen mókás, nagyon hasonlít szerkezetében a magyar mesékre, de az anya kölesgombócot, rizsgombócot ad a fiának hamuba sült pogácsa helyett, a segítők nem hálából, hanem szerződésből szegődnek hozzá. Aztán mennek démonokat ölni. Most megint elővettem, és végigrágtam magam rajta. Lenyűgözően sokféle, és az európai mesékhez szokott gondolkodásmódomnak meglepően újszerű történetek. És persze sokszor előbukkan a róka. Több történet szól például arról, hogy valaki találkozik valami ijesztővel – aztán jó esetben megmenekül: ilyen A négy szent tekercs, A jamamba és a legény, vagy A gyékénykészítő kalandja . Nekem ez utóbbi tetszett a legjobban: A gyékénykészítő új a városban, és nem ijed meg az ijesztő mendemondáktól, és elindul az útjára. Egy váratlan viharban egy kicsi templomban keres menedéket, ahol egy néma szerzetesnő van. A gyékénykészítő ...

Egy mesemondó est-sorozatot csinálok idén télen az aszófői Nagyi Kertje Teaházban . Ma volt az első alkalom, adventi-téli mesékkel, a téma a Várakozás a Fényre volt.  Alapvetően felnőtt mesékkel készültem. Voltak gyermekek is, de nagyjából a klasszikus mesehallgatási korhatár alatt, úgyhogy úgy döntöttem, végigviszem a tervezett műsort, és persze jól bele is jöttem – itt jegyzem meg magamnak tanulságként, hogy alaposan meg kell beszélni az igényeket előre, mert más van az én fejemben, más a szervezőében. Persze, a mese hallgatásának (a mesenézéssel szemben) nagy előnye, hogy nem állnak meg a növésben a gyerekek egy-egy erősebb mese hallatán se, mert annyit képzelnek el belőle, amennyi nekik belefér... remélem, nem riasztottam el túl sok családot. A dovrei macska   egy észak-európai népmese, vicces, karácsonyi: a trollok karácsony este cicának nézik a jegesmedvét - öreg hiba. A félelmetes fogadó (Isaac Bashevis Singer azonos című kötetéből) egy bájos jiddis mese, ...

Múlt hétvégén Szegedre hívtak, hogy a helyi regös napon tartsak a cserkészeknek műhelyt, mégpedig meseszimbolikából. Eredetileg néprajzosként, a népdalok kapcsán jutottam eszükbe, de gondoltam, ha már mesemondás, miért ne legyen meseszimbolika. Elővettem a Halhatatlanságra vágyó királyfit . A királyfi nem akar nősülni, búskomor, elindul megkeresni a Halhatatlanság országát. Találkozik útközben a saskirállyal, a kopasz királlyal, a hímet varró királylánnyal, mind sok száz évet ígér neki halhatatlanság címén, de a királyfi megy tovább, kap tőlük gyorsaságot és egyéb ajándékot, aztán addig megy, míg megtalálja a Halhatatlanság országát, akinek királynőjét feleségül veszi. Amikor azonban meg akarja látogatni a szüleit, kiderül, hogy ezer év eltelt, és a Halál egyszer csak megkocogtatja a vállát. A királyfi sebesen hazaszalad a feleségéhez, s a kapuban kapja el a halál. A halhatatlanság királynője alkut ajánl, feldobja a királyfit az égbe, s ha a váron belül esik, a Halálnak el kell kotr...